Jó hír, hogy minden nagyobb patikába megérkeztek a védőoltások!
2008. március 17., hétfő
Vigyázat! Kezdődik a kullancs szezon!
Kullancsencephalitis (a kullancsvírus által okozott agyvelőgyulladás). A tavasz beköszöntével a kullancsok által terjesztett betegségek az érdeklődés középpontjába kerülnek. A szenzációs híreket kereső, nem mindig szakszerű ismeretterjesztés a lakosság körében sokszor indokolatlan szorongást, félelmet kelt, pedig megvannak az eszközeink a kullancs közvetítette betegségek megelőzésére, elkerülésére, gyógyítására.
A hazai kullancsok által terjesztett betegségek közül egyet vírus, a többit baktériumok, paraziták okozzák. Leggyakoribb a Lyme-kór, évi ezer fölötti bejelentett esettel. Második helyen a kullancsencephalitis áll évi 60-70 megbetegedéssel.
A kullancsencephalitisnek (kullancsvírus által okozott agyvelőgyulladás) Európában nyugatról kelet felé haladva fokozódik gyakorisága. A kórokozó a kullancsencephalitis vírus. A vírus legfontosabb terjesztője az Ixodes ricinus kullancs különböző fejlődési alakjai (lárva, nimfa, imágó), de más kullancsfaj is terjesztheti.
A kullancsok a hazai lombos erdőkben és füves-bokros területeken élnek, és ma már előfordulnak a városi parkokban, kertekben is. Magyarországon a legtöbb megbetegedés az ország nyugati megyéiben fordul elő. Zala-, Vas-, Somogy-, Nógrád-, Baranya- és Veszprém megyéből jelentik a hazai megbetegedések 90%-át. Kevésbé közismert - és 2007-ben erre is volt példa Zala-és Vas megyében-, hogy a vírus terjedhet a fertőzött állat (tehén, kecske, juh) nyers tejével.
A kullancsencephalitis szezonja tavasszal, a külső hőmérséklet melegedésével kezdődik, amikor a kullancsok mozgása megélénkül, és keresik a fejlődésükhöz szükséges vérszívási lehetőséget. Májustól októberig észleljük a legtöbb megbetegedést, június-júliusi és egy kisebb októberi csúccsal. A hazai kullancsok közül kb. minden kétezredik hordozza a vírust, amit utódainak is átad, így a szemmel alig látható kullancslárvák is okozhatnak fertőzést.
A kullancscsípéssel fertőződött személyek többsége férfi, ami a foglalkozás jelentőségét mutatja. A nyers kecsketej útján szerzett kullancsencephalitisben megbetegedettek nagyobb része ezzel szemben nő volt.
A bejelentett betegek száma 2006-ban 57 volt. Ez több mint 2005-ben (53), de jelentősen kevesebb, mint másfél-két évtizeddel ezelőtt. A csökkenés magyarázata: a védőoltás bevezetése és a lakosság ismereteinek bővülése. A vas megyei megbetegedések száma jól követi az országos trendet. 2007-ben az újabb emelkedést a nyugat-magyarországi (Zala-és Vas megyét érintő) kecsketej -közvetítette járvány okozta.
A kullancsencephalitis lappangási ideje 4-14 nap.
A betegség jellemzően két fázisban zajlik. Az első fázis tünetei: magas láz, fejfájás, izomfájdalom, levertség, szemfájdalom. A láz és a kísérő tünetek 3-4 nap után enyhülnek, és teljesen megszűnhetnek. Kedvező kórlefolyás esetén a betegség az első fázis után nem folytatódik, gyógyul, és rendszerint nem kerül felismerésre.
A második fázis két-három tünetmentes nap után újabb láz, hányinger, fejfájás, izomremegés, egyensúlyzavar, fénykerülés, agyhártyaizgalmi tünetek kíséretében kezdődik. A betegek többsége ebben a fázisban kerül kórházba. Az agyvízben emelkedett a fehérje és sejtszám. Az idegrendszer érintettségének súlyossága változatos. Enyhébb kórlefolyás esetén a beteg aluszékony, súlyosabb esetben eszméletlen lehet.
A láz általában egy hét után csökken, egyidejűleg enyhül a fejfájás és a hányinger. Szövődménymentes esetben 10-14. napos kórházi ápolás után távoznak a betegek. A legismertebb szövődmény a vállöv-bénulás, ritkábban más izomcsoportok bénulása. Saját betegeink között 6%-ban fordult elő bénulás. A legsúlyosabb kórlefolyást a 40-60 év közötti férfiakban észleltük. Egyéb, fokozatosan elmúló maradványtünetek: fejfájás, fáradékonyság, koncentrálási, tanulási nehézség, karakterváltozás, depresszió a betegek közel 40%-ában fordul elő. A bénulás maradandó, a mozgásfunkciók fizioterápiával javíthatók. Kullancsencephalitisben a halálozás ritka, 1% alatt van. Gyermekekben a betegség enyhébb lefolyású, sokszor lázas betegség képében zajlik.
Kezelés
A kullancsencephalitisnek nincs specifikus gyógykezelése. A betegség magától gyógyul. A terápia tüneti. A kórházi kezelés feladata az ágynyugalom, a folyadék-és só-egyensúly, láz-és fájdalomcsillapítás, agynyomás-csökkentés, szükség esetén az életfunkciók biztosítása.
Megelőzés
A kullancsencephalitis megelőzésének módja a csípés elkerülése megfelelő ruházattal, a bőrön alkalmazható kullancsriasztó szerekkel, a befúródott kullancs mielőbbi eltávolítása és az aktív védőoltás. A nyers tej közvetítette fertőzés megelőzhető a tej forralásával, pasztőrözésével. A keménysajtokban nem marad életképes a vírus.
A kullancsencephalitis az egyetlen kullancs által közvetített betegség, amely ellen rendelkezünk védőoltással. A foglalkozás miatt kullancscsípésnek kitett személyek (vadőr, erdész, mezőőr, erdei munkások) védőoltásának biztosítása a munkáltató feladata és felelőssége.
Az aktív védőoltás optimális ideje a tél vége, de bármely évszakban elvégezhető. Felnőttek és gyermekek számára külön oltóanyag áll rendelkezésre. A gyermekek egyéves kor után olthatók. A szokásos oltási menetrend: egy hónap alatt két alapoltás, egy év múlva emlékeztető oltás, majd ötévenként emlékeztető oltások (0, 1 hónap, 1 év, majd öt évenként). Gyorsított oltási séma akkor alkalmazható, ha rövid az idő a szokásos oltási menetrendre (pl. a gyermek 3 hét múlva táborozni megy). Ilyen esetben egy hét alatt két alapoltás, majd a második után két héttel egy harmadik, egy év múlva emlékeztető oltás és utána ötévenként emlékeztető oltások (0, 1 hét, 3 hét, 1 év, majd öt évenként). Az oltás nem teszi fölöslegessé a rendszeres „kullancsvizitet”, amivel a többi betegség megelőzhető.
Az oltási reakciók enyhék.
A hazai kullancsok által terjesztett betegségek közül egyet vírus, a többit baktériumok, paraziták okozzák. Leggyakoribb a Lyme-kór, évi ezer fölötti bejelentett esettel. Második helyen a kullancsencephalitis áll évi 60-70 megbetegedéssel.
A kullancsencephalitisnek (kullancsvírus által okozott agyvelőgyulladás) Európában nyugatról kelet felé haladva fokozódik gyakorisága. A kórokozó a kullancsencephalitis vírus. A vírus legfontosabb terjesztője az Ixodes ricinus kullancs különböző fejlődési alakjai (lárva, nimfa, imágó), de más kullancsfaj is terjesztheti.
A kullancsok a hazai lombos erdőkben és füves-bokros területeken élnek, és ma már előfordulnak a városi parkokban, kertekben is. Magyarországon a legtöbb megbetegedés az ország nyugati megyéiben fordul elő. Zala-, Vas-, Somogy-, Nógrád-, Baranya- és Veszprém megyéből jelentik a hazai megbetegedések 90%-át. Kevésbé közismert - és 2007-ben erre is volt példa Zala-és Vas megyében-, hogy a vírus terjedhet a fertőzött állat (tehén, kecske, juh) nyers tejével.
A kullancsencephalitis szezonja tavasszal, a külső hőmérséklet melegedésével kezdődik, amikor a kullancsok mozgása megélénkül, és keresik a fejlődésükhöz szükséges vérszívási lehetőséget. Májustól októberig észleljük a legtöbb megbetegedést, június-júliusi és egy kisebb októberi csúccsal. A hazai kullancsok közül kb. minden kétezredik hordozza a vírust, amit utódainak is átad, így a szemmel alig látható kullancslárvák is okozhatnak fertőzést.
A kullancscsípéssel fertőződött személyek többsége férfi, ami a foglalkozás jelentőségét mutatja. A nyers kecsketej útján szerzett kullancsencephalitisben megbetegedettek nagyobb része ezzel szemben nő volt.
A bejelentett betegek száma 2006-ban 57 volt. Ez több mint 2005-ben (53), de jelentősen kevesebb, mint másfél-két évtizeddel ezelőtt. A csökkenés magyarázata: a védőoltás bevezetése és a lakosság ismereteinek bővülése. A vas megyei megbetegedések száma jól követi az országos trendet. 2007-ben az újabb emelkedést a nyugat-magyarországi (Zala-és Vas megyét érintő) kecsketej -közvetítette járvány okozta.
A kullancsencephalitis lappangási ideje 4-14 nap.
A betegség jellemzően két fázisban zajlik. Az első fázis tünetei: magas láz, fejfájás, izomfájdalom, levertség, szemfájdalom. A láz és a kísérő tünetek 3-4 nap után enyhülnek, és teljesen megszűnhetnek. Kedvező kórlefolyás esetén a betegség az első fázis után nem folytatódik, gyógyul, és rendszerint nem kerül felismerésre.
A második fázis két-három tünetmentes nap után újabb láz, hányinger, fejfájás, izomremegés, egyensúlyzavar, fénykerülés, agyhártyaizgalmi tünetek kíséretében kezdődik. A betegek többsége ebben a fázisban kerül kórházba. Az agyvízben emelkedett a fehérje és sejtszám. Az idegrendszer érintettségének súlyossága változatos. Enyhébb kórlefolyás esetén a beteg aluszékony, súlyosabb esetben eszméletlen lehet.
A láz általában egy hét után csökken, egyidejűleg enyhül a fejfájás és a hányinger. Szövődménymentes esetben 10-14. napos kórházi ápolás után távoznak a betegek. A legismertebb szövődmény a vállöv-bénulás, ritkábban más izomcsoportok bénulása. Saját betegeink között 6%-ban fordult elő bénulás. A legsúlyosabb kórlefolyást a 40-60 év közötti férfiakban észleltük. Egyéb, fokozatosan elmúló maradványtünetek: fejfájás, fáradékonyság, koncentrálási, tanulási nehézség, karakterváltozás, depresszió a betegek közel 40%-ában fordul elő. A bénulás maradandó, a mozgásfunkciók fizioterápiával javíthatók. Kullancsencephalitisben a halálozás ritka, 1% alatt van. Gyermekekben a betegség enyhébb lefolyású, sokszor lázas betegség képében zajlik.
Kezelés
A kullancsencephalitisnek nincs specifikus gyógykezelése. A betegség magától gyógyul. A terápia tüneti. A kórházi kezelés feladata az ágynyugalom, a folyadék-és só-egyensúly, láz-és fájdalomcsillapítás, agynyomás-csökkentés, szükség esetén az életfunkciók biztosítása.
Megelőzés
A kullancsencephalitis megelőzésének módja a csípés elkerülése megfelelő ruházattal, a bőrön alkalmazható kullancsriasztó szerekkel, a befúródott kullancs mielőbbi eltávolítása és az aktív védőoltás. A nyers tej közvetítette fertőzés megelőzhető a tej forralásával, pasztőrözésével. A keménysajtokban nem marad életképes a vírus.
A kullancsencephalitis az egyetlen kullancs által közvetített betegség, amely ellen rendelkezünk védőoltással. A foglalkozás miatt kullancscsípésnek kitett személyek (vadőr, erdész, mezőőr, erdei munkások) védőoltásának biztosítása a munkáltató feladata és felelőssége.
Az aktív védőoltás optimális ideje a tél vége, de bármely évszakban elvégezhető. Felnőttek és gyermekek számára külön oltóanyag áll rendelkezésre. A gyermekek egyéves kor után olthatók. A szokásos oltási menetrend: egy hónap alatt két alapoltás, egy év múlva emlékeztető oltás, majd ötévenként emlékeztető oltások (0, 1 hónap, 1 év, majd öt évenként). Gyorsított oltási séma akkor alkalmazható, ha rövid az idő a szokásos oltási menetrendre (pl. a gyermek 3 hét múlva táborozni megy). Ilyen esetben egy hét alatt két alapoltás, majd a második után két héttel egy harmadik, egy év múlva emlékeztető oltás és utána ötévenként emlékeztető oltások (0, 1 hét, 3 hét, 1 év, majd öt évenként). Az oltás nem teszi fölöslegessé a rendszeres „kullancsvizitet”, amivel a többi betegség megelőzhető.
Az oltási reakciók enyhék.
Az első ízben oltott személyek között az oltás napján kis számban előfordul hőemelkedés, néhány óráig tartó fejfájás. Az újraoltás után gyakorlatilag nincs oltási reakció. Szabályosan védőoltott személyek között kullancsencephalitis elvétve fordult elő, vagy ha mégis előfordult, nagyon enyhe lefolyású volt.
Schneider Ferenc dr.
Vas Megyei Markusovszky Kórház
Schneider Ferenc dr.
Vas Megyei Markusovszky Kórház
2008. március 14., péntek
A kullancs csípés ellen védekezni kell
Elbújva telelnek a kullancsok, várva a tavaszi felmelegedésre. A kemény tél megritkítja ugyan a kullancsnépességet, de nincs az a nagy hideg, amely kipusztítaná az összes kullancsot. Így mindig marad belőlük a következő szezonra is.A védekezés lehetőségei: a kullancscsípés elkerülése, a bőrbe fúródott kullancs eltávolítása és a védőoltás.
A csípés elkerülése
Ahogy melegedik az idő, a kullancsok mozgása felgyorsul. Főleg a lombos erdőkben, bokros, füves, csalitos területeken, de városi parkokban, kiskertben is előfordulnak. A levelek fonákján, a fűszálakon várakoznak, innen sodorjuk le ruházatunkkal. A megfelelő öltözék (szellős ruházat vagy zokni alá gyűrt nadrágszár, betűrt ing) megnehezíti, hogy a kullancs a lábszáron vagy az övtájon a ruha alá jusson.
A kullancsriasztó szerek távol tartják a kullancsokat, de használatukat 3-4 óránként meg kell ismételni. (A polybé vitamintabletta nem alkalmas a kullancsok távoltartására.) A munka vagy kirándulás utáni „kullancsvizit pedig felfedezheti nem csak a befúródott, hanem a bőrön mászó és minden nehézség nélkül eltávolítható kullancsot.
A kullancs eltávolítása
A ruhában megkapaszkodó kullancs a fénytől védett testtájak felé mászik (hajas fejbőr, testhajlatok, ruha alatti területek). A számára megfelelő helyen a bőrbe fúrja magát, és néhány óra múlva már vért szív. Ez a pár óra áll rendelkezésünkre, hogy megtaláljuk és eltávolítsuk a kullancsot. A kullancs időben történő eltávolításával valamennyi kullancs terjesztette betegség eredményesen megelőzhető.
A kullancs kivétele nem orvosi feladat, mindenkinek értenie kellene hozzá, ugyanúgy, mint az elsősegély nyújtásához. Használhatunk csipeszt, esetleg kullancskiemelő kanalat, de van, aki kézzel is kiveszi. Az erdei dolgozók, vadászok kés hegyével is ügyesen kiemelik a kullancsot. Legkönnyebben egy finom (minden háztartásban megtalálható) csipesszel ragadható meg. Fogjuk meg a potrohát –minél közelebb a bőrhöz- és finoman, egyenletesen húzzuk. Ha a feje bennszakad a bőrben, ne ijedjünk meg. A bennmaradt fej egy-két hét alatt idegentestként kilökődik. Ne próbálkozzunk a fejrészek kiszedegetésével, és sebészt se kérjünk meg erre, mert szinte biztosan gennyes felülfertőződés lesz a következménye.
A csípés elkerülése
Ahogy melegedik az idő, a kullancsok mozgása felgyorsul. Főleg a lombos erdőkben, bokros, füves, csalitos területeken, de városi parkokban, kiskertben is előfordulnak. A levelek fonákján, a fűszálakon várakoznak, innen sodorjuk le ruházatunkkal. A megfelelő öltözék (szellős ruházat vagy zokni alá gyűrt nadrágszár, betűrt ing) megnehezíti, hogy a kullancs a lábszáron vagy az övtájon a ruha alá jusson.
A kullancsriasztó szerek távol tartják a kullancsokat, de használatukat 3-4 óránként meg kell ismételni. (A polybé vitamintabletta nem alkalmas a kullancsok távoltartására.) A munka vagy kirándulás utáni „kullancsvizit pedig felfedezheti nem csak a befúródott, hanem a bőrön mászó és minden nehézség nélkül eltávolítható kullancsot.
A kullancs eltávolítása
A ruhában megkapaszkodó kullancs a fénytől védett testtájak felé mászik (hajas fejbőr, testhajlatok, ruha alatti területek). A számára megfelelő helyen a bőrbe fúrja magát, és néhány óra múlva már vért szív. Ez a pár óra áll rendelkezésünkre, hogy megtaláljuk és eltávolítsuk a kullancsot. A kullancs időben történő eltávolításával valamennyi kullancs terjesztette betegség eredményesen megelőzhető.
A kullancs kivétele nem orvosi feladat, mindenkinek értenie kellene hozzá, ugyanúgy, mint az elsősegély nyújtásához. Használhatunk csipeszt, esetleg kullancskiemelő kanalat, de van, aki kézzel is kiveszi. Az erdei dolgozók, vadászok kés hegyével is ügyesen kiemelik a kullancsot. Legkönnyebben egy finom (minden háztartásban megtalálható) csipesszel ragadható meg. Fogjuk meg a potrohát –minél közelebb a bőrhöz- és finoman, egyenletesen húzzuk. Ha a feje bennszakad a bőrben, ne ijedjünk meg. A bennmaradt fej egy-két hét alatt idegentestként kilökődik. Ne próbálkozzunk a fejrészek kiszedegetésével, és sebészt se kérjünk meg erre, mert szinte biztosan gennyes felülfertőződés lesz a következménye.
A kullancscsípés helyén az első 2-3 napon jelentkező bőrpír nem Lyme-kór, hanem általában a kullancs nyála által okozott allergiás reakció, illetve ha láz kíséri, akkor orbánc vagy flegmone. Az allergiás reakció 2-3 nap alatt magától elmúlik, az orbáncot és flegmonét antibiotikummal kezelni kell. A kullancscsípés helyét legalább két hónapig tanácsos figyelemmel kísérni. A kullancs laboratóriumi vizsgálatra küldésének nincs értelme.
Kullancsencephalitis elleni védőoltás
A kullancsencephalitis védőoltással biztonságosan megelőzhető. Az oltás minden évszakban elvégezhető, de a tél vége különösen alkalmas időpont. Mire megérkezik a tavasz, és felélednek a kullancsok, már mindenki rendelkezhet friss vagy felfrissített védettséggel. Kullancsencephalitis ellen egy éves kortól kezdődően lehet oltani. Tizenkét éves korig a gyermekek számára gyártott, az idősebbeknek a felnőtt oltóanyag adandó. A vakcinát a háziorvos térítésköteles vényen rendelheti.
A szokásos oltási menetrend: egy hónap alatt két alapoltás, egy év múlva emlékeztető oltás, majd háromévenként emlékeztető oltások (0, 1 hónap, 1 év, 3 évenként).
Gyorsított oltási séma akkor alkalmazható, ha nem maradt elegendő idő a hagyományos oltási menetrendre (pl. a gyermek 3 hét múlva táborozni megy). Ilyen esetben egy hét alatt jár két alapoltás, majd a második után két héttel egy harmadik, egy év múlva emlékeztető oltás és utána háromévenként emlékeztető oltások (0, 1 hét, 3 hét, 1 év, 3 évenként).
Az oltási reakciók enyhék. Az első ízben oltott személyek kis részében az oltás napján hőemelkedés, néhány óráig tartó fejfájás előfordul. Az újraoltás után gyakorlatilag nincs oltási reakció.
A védőoltás természetesen nem teszi fölöslegessé ezeknek a „miniatűr vámpíroknak” a mielőbbi eltávolítását, hiszen csak egy betegség nyújt védelmet.
Magyarországon évente még mindig 70-80 kullancsencephalitis fordul elő, és ez a szám sajnos nem csökken lényegesen, pedig hatásosan megelőzhető betegségről van szó.
Dr.Schneider Frenc anyagainak összeállításával készítette
Metlin
2008. március 13., csütörtök
Kullancsencephalitis
A téli hideg és bezártság után alig várjuk a tavasszal együtt érkező meleget. Ki a szabadba! Van, aki túrázik, kirándul, mások gombát szednek, kiskertjükben vagy hétvégi házuk telkén dolgoznak, és vannak, akik foglalkozásának helyszíne az erdő és mező.
A meleg időjárás előcsalja és aktivizálja a kullancsokat is. A kemény, hosszú tél ugyan megritkítja őket, de az enyhe telet veszteség nélkül vészelik át, és ilyenkor már kora tavasszal megjelennek az első kullancsbetegségek. 2004-ben 12 kullancsvírus okozta agyvelőgyulladás fordult elő Vas megyében, köztük egy bénulásos esettel. Az idén májusban eddig már három kullancsencephalitis volt Vas megyében. A Lyme-kóros betegek száma ennél lényegesen több, de az antibiotikum kezelésre valamennyien meggyógyultak.
A meleg időjárás előcsalja és aktivizálja a kullancsokat is. A kemény, hosszú tél ugyan megritkítja őket, de az enyhe telet veszteség nélkül vészelik át, és ilyenkor már kora tavasszal megjelennek az első kullancsbetegségek. 2004-ben 12 kullancsvírus okozta agyvelőgyulladás fordult elő Vas megyében, köztük egy bénulásos esettel. Az idén májusban eddig már három kullancsencephalitis volt Vas megyében. A Lyme-kóros betegek száma ennél lényegesen több, de az antibiotikum kezelésre valamennyien meggyógyultak.
A kullancscsípés nagy ijedtséget okoz, pedig ez a riadalom elkerülhető, ha megismerjük a kórokozókat. A kullancsokban tucatnyi baktérium, vírus és egysejtű is gazdára lel. A hazai kullancsok jelenlegi ismereteink szerint kilencféle betegséget terjeszthetnek, melyek közül egyet vírus, egyet egysejtű parazita, a többit baktériumok okoznak.
A vírusos agyvelőgyulladás védőoltással megelőzhető, a többi betegség pedig antibiotikummal gyógyítható. Tehát nem állunk tehetetlenül a betegségekkel szemben: többségüket eredményesen lehet kezelni, amelyiknél pedig nincs specifikus kezelési lehetőség, azzal szemben hatásos védőoltással rendelkezünk.
Egyik budapesti laboratórium „kullancsvizsgálatot” hirdetett, azt ígérve, hogy megmondja, fertőzött-e a kullancs. Ennek az információnak kétes az értéke mind a beteg, mind pedig az orvos számára. A beküldött kullancsról csak a Lyme-kór kórokozója vonatkozásában ad leletet a laboratórium. Ha negatív az eredmény, ettől függetlenül még hordozhatja a kullancs a többi nyolc kórokozó valamelyikét, esetleg egyszerre többet is, tehát hamis biztonságérzetet ad. Amennyiben pedig pozitív az eredmény, az sem jelent feltétlenül fertőzést, és tünetek hiányában „megelőző” antibiotikumkezelés sem javasolt. Nem árt tudni, hogy a kullancsvizsgálat üzleti vállalkozás. Minden kullancscsípés magában hordozza a fertőzés veszélyét, de a csípést elszenvedett személy ehhez képest mégis ritkán lesz beteg.
A kullancsok által terjesztett fertőző betegségek többsége a csípés után 3-30 nap között jelentkezik.
Mit kell figyelni? Mi a teendő?
Először is, ha lehet, védekezzünk a kullancscsípés ellen. Ez a legjobb megelőzés. A megfelelő öltözék (pl. nadrágszárra felhúzott zokni, nadrágba betűrt ing), a kullancsot távol tartó riasztó kenőcsök krémek 3-4 óráig hatásosak, utána ismételni kell használatukat. Tévhit, hogy a polybé tabletta riasztja a kullancsokat, ezzel szemben biztosan kellemetlen vizelet- és testszagot okoz.
Ha nem sikerült megelőzni a csípést, mielőbb el kell távolítani a kullancsot. Minél tovább tartózkodik a kullancs a bőrben, annál nagyobb a fertőzés esélye. A napi „kullancsvizit” célszerű minden kirándulás, kertészkedés, erdei-mezei munka után. A magunk számára nem látható testrészeket a családtagok vagy mi magunk tükörrel vizsgálhatjuk át.
A vírusos agyvelőgyulladás védőoltással megelőzhető, a többi betegség pedig antibiotikummal gyógyítható. Tehát nem állunk tehetetlenül a betegségekkel szemben: többségüket eredményesen lehet kezelni, amelyiknél pedig nincs specifikus kezelési lehetőség, azzal szemben hatásos védőoltással rendelkezünk.
Egyik budapesti laboratórium „kullancsvizsgálatot” hirdetett, azt ígérve, hogy megmondja, fertőzött-e a kullancs. Ennek az információnak kétes az értéke mind a beteg, mind pedig az orvos számára. A beküldött kullancsról csak a Lyme-kór kórokozója vonatkozásában ad leletet a laboratórium. Ha negatív az eredmény, ettől függetlenül még hordozhatja a kullancs a többi nyolc kórokozó valamelyikét, esetleg egyszerre többet is, tehát hamis biztonságérzetet ad. Amennyiben pedig pozitív az eredmény, az sem jelent feltétlenül fertőzést, és tünetek hiányában „megelőző” antibiotikumkezelés sem javasolt. Nem árt tudni, hogy a kullancsvizsgálat üzleti vállalkozás. Minden kullancscsípés magában hordozza a fertőzés veszélyét, de a csípést elszenvedett személy ehhez képest mégis ritkán lesz beteg.
A kullancsok által terjesztett fertőző betegségek többsége a csípés után 3-30 nap között jelentkezik.
Mit kell figyelni? Mi a teendő?
Először is, ha lehet, védekezzünk a kullancscsípés ellen. Ez a legjobb megelőzés. A megfelelő öltözék (pl. nadrágszárra felhúzott zokni, nadrágba betűrt ing), a kullancsot távol tartó riasztó kenőcsök krémek 3-4 óráig hatásosak, utána ismételni kell használatukat. Tévhit, hogy a polybé tabletta riasztja a kullancsokat, ezzel szemben biztosan kellemetlen vizelet- és testszagot okoz.
Ha nem sikerült megelőzni a csípést, mielőbb el kell távolítani a kullancsot. Minél tovább tartózkodik a kullancs a bőrben, annál nagyobb a fertőzés esélye. A napi „kullancsvizit” célszerű minden kirándulás, kertészkedés, erdei-mezei munka után. A magunk számára nem látható testrészeket a családtagok vagy mi magunk tükörrel vizsgálhatjuk át.
A gyermekek fehér bőrén a szülő könnyen észreveszi a kifejlett kullancsot. A kullancslárva észrevételéhez azonban nagyon jó szem kell. Egy alkalommal csecsemő tanácsadáson egy anya mutatta a 8 hónapos csecsemője nyakát, hogy ott lát „valamit”. Az alig 1 milliméteres „valami” a mikroszkóp alatt vizsgálva kullancslárvának bizonyult. Így könnyen érthető, hogy miért csak a betegek fele emlékszik a kullancscsípésre. A kullancs eltávolítása nem orvosi feladat. Egy egyszerű csipesszel mindenki elvégezheti. A gyakorlott vadászok, erdőn dolgozók között akad, aki a kés hegyével is ki tudja emelni a bőrbe fúródott kullancsot.
Ha eltávolításkor a kullancs feje bennszakad, akkor sincs baj. Két hét alatt idegentestként (mint egy szálka) kilökődik. Ellenben, ha megpróbáljuk tűvel vagy egyéb eszközökkel kiszedegetni a fej darabkáit, menthetetlenül befertőzzük a csípés helyét, aminek bőrgyulladás, esetleg orbánc lesz a következménye.
Jegyezzük fel a kullancscsípés és az eltávolítás idejét (erre a későbbiekben szükség lehet). A kullancsbetegségek többsége két héten belül jelentkezik. A legfontosabb tünetek: láz, fejfájás, bőrpír, nyirokmirigy-duzzanat.
Mi látható a kullancscsípés helyén?
Az eltávolított kullancs helye lehet teljesen békés, reakciómentes. Máskor, főleg, ha a kullancs hosszabb ideig volt a bőrben, lencsényi halványpiros göb látható. A kullancs nyálára érzékeny személyekben 2-3 cm-es élénkpiros viszkető folt jelentkezik, amely a következő 2-3 nap alatt magától elhalványodik. Ettől sokat megijednek, pedig ez nem Lyme-kór.
Azonban a csípés után legalább 3 nappal, esetleg hetekkel később kezdődő, fokozatosan növekvő, vándorló bőrpír a Lyme-kór korai tünete, amely kezelést igényel.
Milyen jelentősége van a láznak?
A kullancsok által terjesztett fertőző betegségek további fontos tünete lehet a láz, különösen kullancsencephalitisben és tularemiában, de a ritkább kullancs terjesztette betegségekben is. A Lyme-kórra viszont nem jellemző a láz.
Milyen betegségekre utal a nyirokmirigy-duzzanat?
A nyirokmirigy-duzzanat a kullancscsípéshez legközelebb eső régióban tularemiában (nyúlpestis), bartonellosisban és TIBOLA -fertőzésben fordul elő. Fontos azonban tudni, hogy a nyirokmirigy-duzzanat számos más fertőző és nem fertőző betegség kísérő tünete lehet, ezért az orvosi vizsgálat elengedhetetlen.
Ízületi és más mozgásszervi panaszok
Heveny lázas betegség kezdetén nem ritka a végtagfájdalom (pl. influenza, egyéb légúti fertőzések), amely azonban a láztalanodással egyidejűleg fokozatosan elmúlik. A kullancsencephalitis kezdetés is jelentkezhet végtagfájdalom.
A Lyme- kór késői tünetei között előfordulhat egy-egy nagyízület fájdalmas duzzanata. A szimmetrikus (kétoldali) ízületi fájdalom azonban nem jellemző a Lyme-kórra.
A kullacsok terjesztette betegségek lappangási ideje 3 nap és egy hónap között van. Egy hónapnál hosszabb lappangási ideje csak a késői Lyme-kórnak van. Ennek felismeréséhez infektológus szakorvos segítségét célszerű igénybe venni.
Az ország erdeiben és bokros-csalitos tájain, főleg a Nyugat-Dunántúlon, igen elterjedtek a kullancsok. A legtöbb megbetegedést Zala, Somogy, Vas, Győr-Moson-Sopron megyéből jelentik. Kullancscsípés azonban a kiskertben és városi (fővárosi) parkban is szerezhető!
A kullancsencephalitis súlyos idegrendszeri tünetekkel, nem ritkán izombénulással és kellemetlen maradványtünetekkel járó betegség. Minden korosztályt érinthet, de legsúlyosabban a felnőtt férfiak betegednek meg. Gyermekek betegsége mások és a saját megfigyelésünk alapján is enyhébben zajlik.
A kullancscsípés után néhány nappal hőemelkedés, láz jelentkezik, izomfájdalom, fejfájás kíséretében, mely 4-5 nap után 2-3 napra megszűnik, majd újabb láz, heves fejfájás, hányás jelentkezik, amikor a beteg általában kórházba kerül. Előfordul, hogy 2-3 hete tartó lázas betegség miatt kerül a beteg kórházba. A diagnózist az agyvíz vizsgálata gerinccsapolással biztosítja, a szerológiai vizsgálat megerősíti. Foglalkozás körében szerzett kullancsencephalitis nem fordulhatna elő, mert a munkáltatónak kötelessége az oltást felajánlani minden új dolgozónak.
A kullancsencephalitis elleni védőoltás kb. 15 éve hozzáférhető a hazai gyógyszertárakban. Az oltási sorozat három adagból áll: az első oltás után 1, majd 12 hónap múlva, ezután pedig háromévenként egy újraoltás szükséges.
A gyorsított immunizálás azok számára javasolt, ahol nincs idő az egy hónap kivárására. Ebben az esetben az első oltás után 1 héttel kapják a másodikat, újabb két hét múlva a harmadikat, majd 12 hónap múlva a negyediket. Ettől kezdve szintén háromévenként ajánlatos az emlékeztető oltás.
Felnőttek és gyermekek számára külön oltóanyag van forgalomban. Az oltási reakció enyhe: az első oltás napján magától múló hőemelkedés és fejfájás jelentkezhet, a többi oltásnál még ennyi reakció sincs. Az oltás helye 2-3 napig érzékeny.
Szabályszerűen oltott felnőtt esetében gyakorlatilag nem fordul elő kullancsencephalitis.
Kétszáz kullancsencephalitises betegünk adatait feldolgozva, egy beteg volt, aki két és fél évvel korábban kapott oltása ellenére megbetegedett, de betegsége könnyű lefolyású volt. A kétszáz betegből 12 (6%) bénult. A bénulás nélkül gyógyultak közül többen panaszkodtak alvási-, vagy memóriazavarra, egyesekben karakterváltozás figyelhető meg.
A kul
A kullancsok hozzátartoznak a környezetünkhöz. Kiirtásukra tett minden kísérlet sokkal nagyobb környezeti kárral járna, mint megtanulni a védekezést, amellyel az általuk terjesztett betegségek elkerülhetők.
Dr. Schneider Ferenc infektológus,
Ha eltávolításkor a kullancs feje bennszakad, akkor sincs baj. Két hét alatt idegentestként (mint egy szálka) kilökődik. Ellenben, ha megpróbáljuk tűvel vagy egyéb eszközökkel kiszedegetni a fej darabkáit, menthetetlenül befertőzzük a csípés helyét, aminek bőrgyulladás, esetleg orbánc lesz a következménye.
Jegyezzük fel a kullancscsípés és az eltávolítás idejét (erre a későbbiekben szükség lehet). A kullancsbetegségek többsége két héten belül jelentkezik. A legfontosabb tünetek: láz, fejfájás, bőrpír, nyirokmirigy-duzzanat.
Mi látható a kullancscsípés helyén?
Az eltávolított kullancs helye lehet teljesen békés, reakciómentes. Máskor, főleg, ha a kullancs hosszabb ideig volt a bőrben, lencsényi halványpiros göb látható. A kullancs nyálára érzékeny személyekben 2-3 cm-es élénkpiros viszkető folt jelentkezik, amely a következő 2-3 nap alatt magától elhalványodik. Ettől sokat megijednek, pedig ez nem Lyme-kór.
Azonban a csípés után legalább 3 nappal, esetleg hetekkel később kezdődő, fokozatosan növekvő, vándorló bőrpír a Lyme-kór korai tünete, amely kezelést igényel.
Milyen jelentősége van a láznak?
A kullancsok által terjesztett fertőző betegségek további fontos tünete lehet a láz, különösen kullancsencephalitisben és tularemiában, de a ritkább kullancs terjesztette betegségekben is. A Lyme-kórra viszont nem jellemző a láz.
Milyen betegségekre utal a nyirokmirigy-duzzanat?
A nyirokmirigy-duzzanat a kullancscsípéshez legközelebb eső régióban tularemiában (nyúlpestis), bartonellosisban és TIBOLA -fertőzésben fordul elő. Fontos azonban tudni, hogy a nyirokmirigy-duzzanat számos más fertőző és nem fertőző betegség kísérő tünete lehet, ezért az orvosi vizsgálat elengedhetetlen.
Ízületi és más mozgásszervi panaszok
Heveny lázas betegség kezdetén nem ritka a végtagfájdalom (pl. influenza, egyéb légúti fertőzések), amely azonban a láztalanodással egyidejűleg fokozatosan elmúlik. A kullancsencephalitis kezdetés is jelentkezhet végtagfájdalom.
A Lyme- kór késői tünetei között előfordulhat egy-egy nagyízület fájdalmas duzzanata. A szimmetrikus (kétoldali) ízületi fájdalom azonban nem jellemző a Lyme-kórra.
A kullacsok terjesztette betegségek lappangási ideje 3 nap és egy hónap között van. Egy hónapnál hosszabb lappangási ideje csak a késői Lyme-kórnak van. Ennek felismeréséhez infektológus szakorvos segítségét célszerű igénybe venni.
Az ország erdeiben és bokros-csalitos tájain, főleg a Nyugat-Dunántúlon, igen elterjedtek a kullancsok. A legtöbb megbetegedést Zala, Somogy, Vas, Győr-Moson-Sopron megyéből jelentik. Kullancscsípés azonban a kiskertben és városi (fővárosi) parkban is szerezhető!
A kullancsencephalitis súlyos idegrendszeri tünetekkel, nem ritkán izombénulással és kellemetlen maradványtünetekkel járó betegség. Minden korosztályt érinthet, de legsúlyosabban a felnőtt férfiak betegednek meg. Gyermekek betegsége mások és a saját megfigyelésünk alapján is enyhébben zajlik.
A kullancscsípés után néhány nappal hőemelkedés, láz jelentkezik, izomfájdalom, fejfájás kíséretében, mely 4-5 nap után 2-3 napra megszűnik, majd újabb láz, heves fejfájás, hányás jelentkezik, amikor a beteg általában kórházba kerül. Előfordul, hogy 2-3 hete tartó lázas betegség miatt kerül a beteg kórházba. A diagnózist az agyvíz vizsgálata gerinccsapolással biztosítja, a szerológiai vizsgálat megerősíti. Foglalkozás körében szerzett kullancsencephalitis nem fordulhatna elő, mert a munkáltatónak kötelessége az oltást felajánlani minden új dolgozónak.
A kullancsencephalitis elleni védőoltás kb. 15 éve hozzáférhető a hazai gyógyszertárakban. Az oltási sorozat három adagból áll: az első oltás után 1, majd 12 hónap múlva, ezután pedig háromévenként egy újraoltás szükséges.
A gyorsított immunizálás azok számára javasolt, ahol nincs idő az egy hónap kivárására. Ebben az esetben az első oltás után 1 héttel kapják a másodikat, újabb két hét múlva a harmadikat, majd 12 hónap múlva a negyediket. Ettől kezdve szintén háromévenként ajánlatos az emlékeztető oltás.
Felnőttek és gyermekek számára külön oltóanyag van forgalomban. Az oltási reakció enyhe: az első oltás napján magától múló hőemelkedés és fejfájás jelentkezhet, a többi oltásnál még ennyi reakció sincs. Az oltás helye 2-3 napig érzékeny.
Szabályszerűen oltott felnőtt esetében gyakorlatilag nem fordul elő kullancsencephalitis.
Kétszáz kullancsencephalitises betegünk adatait feldolgozva, egy beteg volt, aki két és fél évvel korábban kapott oltása ellenére megbetegedett, de betegsége könnyű lefolyású volt. A kétszáz betegből 12 (6%) bénult. A bénulás nélkül gyógyultak közül többen panaszkodtak alvási-, vagy memóriazavarra, egyesekben karakterváltozás figyelhető meg.
A kul
A kullancsok hozzátartoznak a környezetünkhöz. Kiirtásukra tett minden kísérlet sokkal nagyobb környezeti kárral járna, mint megtanulni a védekezést, amellyel az általuk terjesztett betegségek elkerülhetők.
Dr. Schneider Ferenc infektológus,
osztályvezető főorvos,
Vas Megyei Markusovszky kórház, Szombathely
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
